Kedves diákok, oktatók, szülők! Kedves Zaysok! Kedves olvasók!
Olvassátok végig a cikket, mert szorgalmi versenyfeladat is vár rátok, jutalomért!
Az idei tanévben nem tudjuk sajnos megtartani a fenntarthatósági témahetet a megszokott, változatos, élményszerű módon, de azt szerettük volna, ha valami azért mégis lenne számotokra. Változtatnunk kellett nekünk oktatóknak eme téren is. Az jutott az eszembe, hogy írok egy ismeretterjesztő cikket számotokra, hiszen közel áll hozzánk ez a téma, és aktuális is. A saját kontinensünket ismerjük, éppen ezért egy másik földrész bemutatására gondoltam. Arra, hogy milyen is náluk a fenntarthatóság. Rájöttem, hogy sokkal személyesebb gondolatokat tud közölni egy olyan személy, aki ebben a témában jártas, helybeli, éppen ezért sokkal hitelesebben tud róla írni. Fogadjátok sok szeretettel barátom, egykori egyetemistatársam, Inácio Manuel Junqueira angolai gépészmérnök gondolatait! Előre is köszönjük Inációnak a cikk megírását! Angolát pár sorban iskolánk tanulója, Horváth Ákos mutatja be.
FENNTARTHATÓSÁG ANGOLÁBAN
Angola állam Dél-Afrika nyugati részén helyezkedik el. A Kongói Demokratikus Köztársasággal, Zambiával, Namíbiával és az Atlanti-óceánnal határos. Fővárosa Luanda, az ország hivatalos nyelve a portugál, mellette jelentős a bantu és az egyéb afrikai nyelvjárások. Népessége közel 31 millió fő. Angola a világ 23. legnagyobb országa. A függetlenség óta az olaj és a gyémánt a legfontosabb erőforrása. Éghajlata területileg változékony, a partvidék mérsékeltebb, a belső térségek forró trópusiak.
A dolgozó népesség 70 százalékának a mezőgazdaság ad munkát, bár az összterületnek csupán 3%-át művelik. A növénytermesztés többnyire csak a családok ellátását szolgálja. Főbb látnivalók: Luanda óvárosa (Cidade Alta) Ilha do Mussolo pálmafás tengerpartja Luanda mellett Továbbá a nemzeti parkok és a vízesések.
Angolaiként két dolgot szeretnék megemlíteni ebben a rövid cikkben. Az egyik a víztermelés, a másik pedig a termikus termelés. Mindenekelőtt a környezetvédelem kapcsán megjegyezném, hogy hazámban a környezetszennyezés részben nagy, ugyanis a szemétszállítás nincs jól megoldva, és az emberek is figyelmetlenebbek, mint itt.
Az országban élők magát a természetet igyekeznek megóvni, hiszen tudják, hogy gyönyörű országban élünk, nem irtják az erdőket…, de a szemeteléssel komoly problémák vannak.
VÍZTERMELÉS ANGOLÁBAN
Az angolai villamosenergia-ágazat négy független fő rendszerből áll, amelyek vízenergia-projekteken alapulnak, melyek a következőek: az északi rendszer, a központi rendszer, a déli és a keleti rendszer. Hazánk vízerőművekben bővelkedik.
Az északi rendszerben megtaláljuk a Cambambe, a Capanda, a Mabubas és a Luquixe vízerőműveket. A Központban vannak Biópio, Lomaun és Gove vízerőművei, míg a déli rendszerben a matalai, keleten pedig a Luachimo és a Hidrochicapa hidroelektromos üzemeket láthatjuk. (A képek mellékelten láthatóak.)
ÍGY NÉZ KI HAZÁMBAN A TERMIKUS TERMELÉS FÖLDGÁZZAL
A PRODEL 42 üzemből álló termelési parkja személyzettel rendelkezik, amelyek közül 35-re jellemző, hogy motorokat használnak elsődleges gépként a generátor rotorok meghajtására. Érdemes emlékezni arra, hogy a hőerőművek olyan létesítmények, amelyek az üzemanyag elégetéséhez szükséges hőenergiát elektromos energiává alakítják, amely felhasználható (szén), tárolható (gázolaj és sugárhajtású) vagy gáznemű (földgáz). Azonban a PRODEL-ben jelenleg villamos energia előállításához használt üzemanyag a dízel és a B sugárhajtású üzemanyag. A PRODEL kis teherbírású helyeken nagy teljesítményű motoros hőerőműveket alkalmaz annak érdekében, hogy kiküszöbölje a villamos energia szükségességét a régióban. Tanulmányt lehetne írni az angolai fenntarthatóságból, de most csak egy kis ízelítőt szerettem volna adni. Gyertek el a hazámba, és mindent megláttok, megtapasztaltok! Rövid cikkem lényege az volt, hogy egy keveset tudjatok meg az angolai fenntarthatóságról, hogy kedvet kapjatok a személyes kutatásokhoz.
UTÓSZÓ
A cikkben leginkább az erőművekről, energiafelhasználásról olvashattunk, kevés szó esett ugyan a környezetvédelemről, de ez mindannyiunk közös ügye. Gyermekeink és unokáink jövőjére is nagy hatással van. Figyeljünk arra, hogy mit hagyunk magunk után, és óvjuk a természetet! Gondolatainkat ’Csibi János: Föld’ című versének soraival zárjuk.
Csibi János: Föld
Mit neked ad az ég, színeset, feketét,
Kár biz a szavakért, pár kicsi vacakért.
Távoli legelő, nyájakat etető,
Éjbeli lepedő, álmomat lefedő.
Mit neked ad a föld, mit fajod örökölt,
Kék egű anyaföld, talpa a csupa zöld.
Zöld erdő fölzengő moraját,
Kék égnek szikrázó sugarát
Sose öld,
De becsüld.
SZORGALMI FELADAT
Feladat: Válassz ki egy másik, számodra kedves afrikai országot, mutasd be, és írj arról, hogy hat rá a globalizmus, és mit jelent számukra a fenntartható fejlődés! Gondolataid kiterjedhetnek a környezetvédelemre, környezetszennyezésre, fenntarthatóságra, egyszóval mindenre. Az első lapon a címen kívül csak jelige szerepeljen, mely Afrikával kapcsolatos.
Formai, terjedelmi követelmények: Írj egy 1-1,5 oldalas cikket (12-es betűméret, Times New Roman, 1,5-ös sorköz, 2,5-ös margó, pdf formátum, cím), és küldd el az e-mail címemre! (gergelykristof93@gmail.com) Ha van(nak) kép(ek), akkor 2 oldal legyen.
Nevezésre jogosultak: Diákok, szülők, oktatók, és az iskola dolgozói is. Mindenki.
Jutalom: emléklap mindenkinek, magyarból egy ötös + a legjobb alkotás és a különdíjas egy angolai emléktárggyal lesz gazdagabb.
Elbírálók:
- Inácio Manuel Junqueira, zsűrielnök
- Szabó Elza, szakmai igazgatóhelyettes
- Szabó Krisztina, oktató
- Dr. Tóthné Vinnai Andrea, oktató
- Szoták Regina, DÖK elnök
Beadási határidő: 2021. április 30., péntek
Eredményhirdetés: 2021. május 14., péntek
Nyíregyháza, 2021. április 15.
Ináció Manuel Junqueira, gépészmérnök
Horváth Ákos, tanuló
Gergely Kristóf, oktató, szervező
A borító forrása: www.managers.org.uk
