Az egészségügyi szakdolgozók munkájának megbecsülését fejezi ki, hogy a Magyar Országgyűlés 2014-ben február 19-ét a Magyar Ápolók Napjává nyilvánította.
A Magyar Ápolók Napját Kossuth Zsuzsanna születésének napján ünnepeljük. Az első Országos Főápoló tiszteletére és az iskolánk által is képviselt ápolói hivatás iránti elkötelezettség kifejezésére rendhagyó megemlékezést tartottunk a tantermen kívüli oktatás időszakában.
Az 1/13.c. általános ápoló szakos évfolyam tanulói osztályfőnökük Illés Ilona tanárnő koordinálásával névadó esemény keretén belül emlékezett meg az egykori főápolóra, és annak példaértékű tetteire. Az ünnepély keretén belül az intézmény második emeletén található 33-as számú demonstrációs terem elnevezése KOSSUTH ZSUZSANNA EGÉSZSÉGÜGYI SZAKTANTEREM-re változott.
Ezzel az egészségügyi képzéseinkben résztvevők is példaképként tekinthetik az ápolói hivatás legmeghatározóbb hazai személyiségét.
A tanterem falán mától Kossuth Zsuzsanna fényképe is látható és életútja is olvasható.
A névadó eseményen a járványügyi előírások miatt néhány 1/13.c. osztályos tanuló és az osztályfőnökük, valamint az iskolavezetés tagjai vettek részt.
Meszlényiné Kossuth Zsuzsanna 1817. február 19-én született Sátoraljaújhely Barátszere nevű városrészében, Kossuth László ügyvéd és Wéber Karolina ötödik gyermekeként.
Az első és egyetlen fiúgyermek a családban Kossuth Lajos, akinek Kossuth Zsuzsanna a legkedvesebb húga, bizalmasa volt. Rokon lelkek, szinte elválaszthatatlanul ragaszkodtak egymáshoz. Zsuzsanna, aki maga is igen éles látású, tanulékony, intelligens, logikus gondolkodású, sok mindenben segítette a bátyját, s rengeteget tanult tőle. Zsuzsanna 72 kórházban fordult meg élete során, önkéntesekből toborzott ápolói csoportokat, elkülönítette a hadi sérültek és az egyéb betegek gondozását. Ő maga is ápolta a sebesülteket, sőt lelki vigaszt is nyújtott nekik. Gondoskodó figyelme még a betegek elhelyezésében is megnyilvánult. Odafigyelt arra is, hogy az egy falubeliek lehetőleg ugyanabba a szobába kerüljenek. Nemcsak a sérült magyar honvédeket, hanem a kórházi ellátásra szoruló osztrák katonákat is ápolta. Három hónapig járta az országot, nemcsak ellenőrizte a kórházak működését, hanem újabb szükségkórházakat is létrehozott.
Munkásságának fénypontját az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején érte el. Olyan színvonalas betegápolási rendszert vezetett be, ami nem csak Magyarországon, hanem egész Európában egyedülálló volt. Néhány évvel később ugyanezt a munkát végezte az angol Florence Nightingale is a krími háború idején, aki világszerte ismert, emblematikus alakja az ápolás ügyének. Kossuth Zsuzsannát 1849-ben nevezték ki országos főnővérré.
Ápolói hitvallását a következőkben fogalmazta meg: „Egy legyen bennünk az akarat, felkeresni a szenvedést, s enyhíteni azt.”
A végsőkig kitartott önként vállalt hivatása mellett. Hivatástudata példaértékű, megbecsülendő, a jelen és a jövő ápolói számára követendő.
